BOOKS & THEATRE / ORIGINAL WRITING
Árnyékhordozók
Számon kérheti-e a gyász magát a teremtést?
Szinopszis
Szülei elvesztése után egy lány választ követel a teremtés hatalmaitól. Egy arc nélküli Árnyék a földi érzékelésen túlra, egy kozmikus gyülekezet elé vezeti. A gyász, a szabadság és a felelősség kérdései kapcsolják össze az ember hangját az istenek és teremtők vitájával. A kézirat énekekben és színpadi látomásokban bontakozik ki.
Lehetséges színpadi forma
A mitologikus drámát felolvasószínházi formában, illetve fényre, hangra és több szereplő hangjára épülő előadásként képzelem el. Színpadi bemutatója még nem volt.
Eredeti jelenetrészlet
A temetőben. Egy lány a szülei sírjára borulva zokog, nem tudván, hogy az üresnek hitt sírkertben valaki figyeli az ő fájdalmas kesergését. Üresség a lét… hiábavalóság. Az élet csak illúzió, mi mit sem ér. Érzem, a láthatatlan világ szólít, szólít engem hangtalanul, de most nem érdekel, mert lelkemen a fájdalom az úr.
Forrás: Árnyékhordozók nyomtat 12 normál, Első ének, 1. oldal.
Szakmai megkeresés
Színházak, rendezők és producerek számára a munkapéldányok külön egyeztetés keretében bemutathatók. Az előadási, fordítási és adaptációs lehetőségeket projektenként egyeztetjük.
Kapcsolat a szerzővel →