A víz emlékezete

A KOLLEKCIÓ TÖRTÉNETE

A kis szigeten már csak a fa csonkja és a követ átölelő gyökerek maradtak. A víztükörben mégis ott ring a teljes lombkorona.

Valaki egyszer ennek a fának az árnyékában pihent meg. Talán beszélgettek. Talán csak ültek egymás mellett, és akkor még egyikük sem gondolta, hogy erre a délutánra évekkel később is emlékezni fog.

Most egyetlen levél érinti a vizet. A körök végigfutnak a tükröződő ágakon, és egy pillanatra úgy tűnik, újra szél jár a lombok között.

Te melyik közös pillanat árnyékában pihensz meg ma is?

Kamilla Akhmin

Art Deco · KIEMELT KOLLEKCIÓ

Aranyban őrzött idő

A petrolkék, elefántcsont és arany változatban szabályos, geometrikus ágak rajzolják ki a vízben tükröződő lombkoronát.

Alkonyatkor az utolsó napsugár végigért a tavon. A parton álló fa már elveszítette a koronáját, de a víz aranyvonalakkal újrarajzolta minden ágát. Aki azon az estén megállt előtte, a régi nyarakat látta visszatérni. Egyetlen pillanatra sem kellett lehunynia a szemét.

A víz emlékezete — Aranyhorizont
Nagyítás ↗ · Letöltés

Aranyban őrzött idő — a teljes kollekció
Nagyítás ↗ · Letöltés

Az emlékezés asztala
Nagyítás ↗ · Letöltés

Váza

A fény törzse

Egyetlen ágat hozott haza a tó mellől. Amikor vízbe tette, eszébe jutott az egész fa, és a szoba megtelt egy régi délután csendjével.

Dísztál

Aranymeder

A tálba útközben talált apróságok kerültek: egy kavics, egy falevél és egy régi borítékból előkerült fénykép.

Csészepár és aljak

Két part között

Mindig két csészét tett az asztalra. A másik még úton volt, de a készülődésben már ott ült vele a tóparti reggel.

Díszpárna

Őrzött lombkorona

Volt egy hely a kanapé sarkában, ahová délutánonként besütött a nap. Ott olvasott tovább abból a könyvből, amelybe évekkel korábban valaki egy levelet préselt.

Takaró

Az alkony ölelése

A beszélgetés az erkélyen kezdődött, és jóval sötétedés után ért véget. Amikor hűvös lett, közelebb húzódtak a takaró alatt; a történet legfontosabb része csak ezután következett.

Nyaklánc

A magunkkal vitt fény

A medált egy olyan napon kapta, amelyről nem készült fénykép. Azóta, ha hozzáér, pontosan emlékszik arra, hogyan sütött be a nap az ablakon.

Fülbevalópár

Két aranylevél

A két levél alakú fülbevaló minden mozdulatnál megcsillan. Formájuk a kollekció fájának leveleit idézi.

Falikép

Aranyhorizont

A nap lassan a hegyek mögé ért, a vízben mégis megmaradt a fénye. A tükröződő lombkorona őrizte azt a nyarat, amelyhez valaki minden este visszatért.

Selyemkendő

A víz útja

Indulás előtt lazán a nyakába kötötte. A kendő minden mozdulata felidézte azt a vizet, amely mellett egyszer úgy döntött: ideje elindulnia.

Napló

A megmaradó mondatok

Az első oldalra csak egy dátum került. Másnap egy mondat, később egy egész történet: lassan leírta mindazt, amit sokáig nem tudott kimondani.

A falikép, a selyemkendő és a napló a fenti kollekcióképen is megtekinthető.

Szecesszió

A víz kertje

A szecessziós változatot vízkék, zsályazöld és arany színek, valamint hajló, indaszerű vonalak jellemzik.

Tavasszal egy apró levél sodródott a sziget mellé. A víz megmozdult körülötte, és a felszín alatt újra kirajzolódtak a régi fa ágai. Valaki a parton maradt még egy kicsit. Mire elindult, már tudta, melyik elfelejtett kertet keresi fel másnap.

A víz emlékezete — Visszatérő tavasz
Nagyítás ↗ · Letöltés

A víz kertje — a teljes kollekció
Nagyítás ↗ · Letöltés

Váza

Az első ág

A kert első levágott ága a konyhaasztalra került. Reggelre egy apró rügy nyílt rajta, és valaki a szokásosnál tovább maradt a kávéja mellett.

Dísztál

Levélmeder

A séta végén kiürítette a zsebét: levelek, apró kavicsok, egy mag. A tálban egy egész délután elfért.

Csészepár és aljak

Kerti beszélgetés

A tea már kihűlt, mire észrevették. A nyitott ablakon át levélillat érkezett; egyikük sem sietett új vizet forralni.

Díszpárna

Lombok közé bújva

A fotel az ablak mellett állt, éppen a fa árnyékában. A délutáni fény leveleket rajzolt a párnára, és lassan álomba ringatta az olvasót.

Takaró

A kert csendje

Eső után kiült a verandára, vállán a takaróval. A kertben minden levél más ütemben engedte el az utolsó cseppet.

Nyaklánc

Egy csepp tavasz

A kis függőben megcsillant az ablak fénye. A kertet idézte fel, ahol az ajándékozóval először beszélgettek végig egy délutánt.

Fülbevalópár

Harmatlevelek

Reggel a levelek szélén még ott ült a harmat. Ebből a rövid, csillanó pillanatból maradt egy pár, amely elkísér az egész napon.

Falikép

Visszatérő tavasz

A felszínen egyetlen levél úszott. Alatta egész lombkorona hajladozott, mintha a víz már tudná, milyen lesz a következő tavasz.

Selyemkendő

Szélbe írt levelek

A kendő sarka belekapott a szélbe. Egy pillanatra ugyanúgy mozdult, mint a tó fölé hajló ág azon a régi tavaszon.

Napló

Kihajtó gondolatok

Egy elfelejtett címre bukkant a lapok között. Leírta, amit azóta szeretett volna elmondani, és másnap levelet küldött.

A falikép, a selyemkendő és a napló a fenti kollekcióképen is megtekinthető.

Japán tusfestészet ihlette

A csend tükre

A tusfestészetet idéző változat törtfehér alapon, kevés vonallal és ködös vízkék foltokkal ábrázolja a fát.

Hajnalban köd ült a tavon. A parton várakozó ember először csak egy törzset látott, majd a vízen egyre tisztábban megjelentek az ágak. Nem vette elő a telefonját. Megvárta, amíg egy csepp szétfutó körei elviszik a képet, aztán hazasétált.

A víz emlékezete — Egyetlen tükröződés
Nagyítás ↗ · Letöltés

A csend tükre — a teljes kollekció
Nagyítás ↗ · Letöltés

Váza

Az ág helye

Egyetlen szálat tett a vázába. Körülötte szabadon maradt a tér, és végre a legkisebb levél fordulását is észrevette.

Dísztál

Csendes meder

A tóparti kavicsot a tál közepére helyezte. Évek múltán is fel tudta idézni a hűvös vizet, amelyből kiemelte.

Csészepár és aljak

Két korty csend

A reggeli tea fölött még senki sem szólalt meg. Az ablak felé fordultak, és együtt nézték, ahogy felszáll a köd.

Díszpárna

Pihenő ág

Letette a könyvet, és hátradőlt. A nyitott ablakon át egy faág árnyéka lassan végigért a szobán.

Takaró

A lassú reggel

Aznap nem kellett korán indulnia. Magára húzta a takarót, és meghallotta a ház apró neszeit, amelyek mellett máskor elsietett.

Nyaklánc

A csend ága

Egy apró ezüstág és egy vízcsepp maradt abból a hajnalból. Közel viseli a szívéhez, amikor túl gyorsnak érzi a napot.

Fülbevalópár

Két csepp hajnal

A két csepp alakú függő a levelekről lehulló harmatot idézi.

Falikép

Egyetlen tükröződés

A ködben alig látszott a part. A vízben megjelenő ágak mégis elárulták, hol állt valaha a fa, amelyhez visszatért.

Selyemkendő

Ködfonal

A könnyű anyag halkan a vállára simult. Színe olyan volt, mint a tó a napfelkelte előtti pillanatban.

Napló

A sorok közötti tó

Röviden írt, és sok helyet hagyott a mondatok körül. Amikor hónapokkal később újraolvasta, az üres részekről is eszébe jutott valami.

A falikép, a selyemkendő és a napló a fenti kollekcióképen is megtekinthető.

Egy történet az otthonodban

A képek a tervezett kollekciót mutatják. Gyártókkal és tervezőkkel keresek együttműködést a tárgyak megvalósításához.

Érdeklődöm a kollekcióról →

Vissza az Art & Living kollekciókhoz

A víz emlékezete